Mely kompetenciák szükségesek egy tanár számára a 21. században? Erre a kérdésre nyilván sokan, sokféle tapasztalatból kiindulva tudnának választ adni, és biztosan gyakran találkoznánk azzal az elvárással, hogy egy tanár használja biztonsággal, sőt, konstruktívan a digitális technológiát. Bejegyzésemben áttekintem a Pedagógus II. fokozatba minősüléshez szükséges kompetenciákat, majd vázlatosan bemutatom a DigCompEdu keretrendszert, amely azt igyekszik meghatározni, hogy mi tesz egy pedagógust jártassá a digitális technológia terén.
Az első dokumentum hazai szabályozás, a Pedagógus II. kategóriához szükséges tanári kompetenciákat határozza meg. Magyarországon a pedagógusok előmeneteli rendszeréről szóló 2013-mas kormányrendelet óta létezik a öt kategória, melybe a pedagógust pályán eltöltött évei és kompetenciái alapján sorolják be. Az előmeneteli rendszer az alábbi ábrán látható.
(forrás: Oktatási Hivatal)
Mely kompetenciák szükségesek tehát a Pedagógus II. kategóriába kerüléshez, ahol már a pályán töltött évek száma alapján elvárható, hogy a tanár túl legyen kezdeti nehézségein, és tudatosan tervezze meg az oktatás-nevelés folyamatát? A rendelet nyolc ilyen kompetenciát határoz meg, ezek itt: link részletesen olvashatóak. Alapvetően jellemzi a felsorolt követelményeket, hogy a jelölttől önállóságot várnak el, úgy a hosszú és rövid távú tanítási tervek megalkotásában, mint a megfelelő taneszközök kiválasztásában és különböző módszerek kipróbálásában, alkalmazásában. Érdemes idézni a következő mondatot: "[A pedagógus] Nyitott az új tanuláselméletek, tanulási-tanítási módszerek, az IKT új pedagógiai alkalmazásának megismerésére és saját tanulási-tanítási folyamatába való beépítésére." Vagyis elvárható a tanártól, hogy ne csupán otthonosan mozogjon az információs és kommunikációs technológiák kötében, de nyitott legyen újak felfedezésére, és annak értékelésére, hogy azokat hogyan tudja integrálni tanári tevékenységébe. Nem kétséges, hogy e képesség egyre fontosabb lesz a jövő pedagógusai számára is.
Ezt felismerve készítette el az Európai Bizottság illetékes szervezete a DigComp keretrendszer tanárokra és a tanítási folyamatra alkalmazott változatát, a DigCompEdu néven rövidített Digital Competence Framework for Educators keretrendszert. Ez letölthető ezen a linken. Anélkül hogy e tekintélyes hosszúságú dokumentumot elemezném, két ábrát emelek ki. Először az egész keretrendszert összefoglaló grafikát.
Látható, hogy a dokumentum hat területet határoz meg, a tanulási-tanítási folyamat minden (tanár és diák) résztvevőjére vonatkozóan. Különválasztja a tanár digitális területen meglevő szakmai tudását és jártasságát attól, hogy mindezt hogyan tudja pedagógiailag is felhasználni. Részletesebben:
1. Professional Engagement: a digitális technológia használata kommunikációra, együttműködésre és szakmai fejlődésre.
2. Digital Resources: Digitális anyagok felkutatása, készítése, megosztása.
3. Teaching and learning: Megtervezni és menedzselni a digitális technológiák használatát a tanulás-tanítás folyamatában
4.Assesment: Digitális technológiák és stratégiák használata az értékelésben.
5. Empowering Learners: A digitális technológiák használata a diákok a tanulásba való fokozottabb bevonása, aktív elköteleződése és személyre szabott tanulási utak megalkotása céljából.
6. Facilitating Learners' Digital Competence: lehetővé tenni és elősegíteni a tanulók számára, hogy kreatívan és felelősségteljesen használhassák a digitális technológiát információszerzésre, kommunikációra és problémamegoldásra.
Végül mindezen területek egymáshoz is kapcsolódnak, melyek a következő grafika szemléltet:
Befejezésként elmondható, hogy a 21. században szükséges tanári kompetenciák kétségtelenül radikálisan eltérnek azoktól, amik a múlt században voltak szükségesek. A legkézenfekvőbb eltérés természetesen a digitális technológia elterjedése, de ezen túl is vannak olyan, kevésbé megfogható változások, melyekkel egy elkötelezett, felelősségteljes pedagógusnak számolnia kell, azért, hogy a diákok jelen világunkra való felkészítése sikeres legyen.
