Az utolsó blogbejegyzés témája egy általam készített digitális tananyag bemutatása. Egy 10. osztályos fizikaóra digitális változatát készítettem el, melynek témája az ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása.

A technikai részletek a következőek: Az óra kerete egy PowerPoint bemutató, melynek három fő része van, és ami elérhető, és szabadon terjeszthető a következő ezen a linken. A bemutató először egy linket tartalmaz, ami egy Google Űrlapra vezet, amelyet a diákok kitöltve elismételhetik a korábban tanultakat, feleleveníthetik előzetes ismereteiket. Ez itt elérhető. A teszt feladatválasztós kérdésekből áll, de van két kifejtős kérdés is. Előbbiek azért hasznosak, mert azt az alkalmazás automatikusan tudja értékelni, utóbbiakból pedig a tanár számára leszűrhető, ha a diákok valamit nagyon rosszul/egyáltalán nem tudnak. 

A bevezető teszt megoldása után három diához készítettem narrációt, melyen elmagyarázom az új anyagot, nagyjából 15 percben. Ez felel meg a frontális tanári munkának. Ez után három feladat szerepel, melyet az előzőekben elmondott ismeretek alapján lehet megoldani. A diákoknak feladatuk, hogy füzetben megoldják a példákat, majd egy PHET szimuláció segítéségével ellenőrizzék a megoldásukat, kis túlzással mérést végezzenek. Ez az a szimuláció.

Ez után két kérdés szerepel az előadás végén, melyeknek célja, hogy a diákok az órán megtanult két legfontosabb képletet alkalmazzák. Ennek megoldásából látható, hogy mennyire tudták elsajátítani és alkalmazni a tanultakat. 

A tananyag megoldása kb. 60 percet vesz igénybe. Alább mellékelem az ehhez készített RJR óratervet. Továbbfejlesztési lehetőség lenne pl. ha valahol el tudnám végezni a mérést, és az erről készített videót megosztani, vagy a végén is lehetne egy részletesebb kérdőívet készíteni. 

Ebben a bejegyzésben két eszközt mutatok be, amellyel a tananyagot, vagy mondanivalónkat jól lehet vizualizálni. Ezzel segíthetjük a megértést, főleg azon diákoknál, akik fogékonyabbak a vizuális tanulásra. Az első egy szófelhő készítő online alkalmazás (Wordart.com) mellyel az ezen a blogon szereplő 21. századi kompetenciákról szóló bejegyzés kulcsszavait mutatom be. A második egy infografika az 1956 október 23 - nov. 4. közötti legfontosabb eseményekről. 

A Wordart szófelhő nagyon látványos, az alkalmazásban különböző méretet, betűtípust és dőlésszöget lehet beállítani a szavaknak. A tanítás során talán ez a megoldás kevésbé alkalmazható, esetleg valamilyen játékos folyamat során. Sokkal inkább használható pusztán illusztrációként, a kiadott tananyag, vagy blogbejegyzés színesítésére. Nagy hibája az alkalmazásnak, hogy az ékezetes beűket nem tudja megjeleníteni. Az elkészült szófelhőt képként le lehet töletni, vagy meg is lehet osztani. A letöltött képet alább csatolom. 

Az Infogram egy egyszerű kezelőfelülettel rendelkező alkalmazás, ennek ellenére kezelése kicsit aprólékos munka. Nagy előnynek tartom, hogy az ingyenes változatban is lehetőség van 10 képet, továbbá multimédiás anyagot (pl. Youtube videó) csatolni. Igaz, hogy pdf-ben nem lehet letölteni, de elegendő az online megosztási lehetőség is. Az általam használt sablonon kívül az ingyenes változatban is elérhető még jópár. A betűk mérete ugyan kicsi, de a felület jól nagyítható és könnyű rajta navigálni.

Ebben a bejegyzésben egy tankockát mutatok be, melyet a learningapps.org oldalon hoztam létre. Az alkalmazásban változatos típusú feladatok hozhatóak létre, tetszőleges témában. Könnyű képet, multimédiás anyagot is csatolni. A kezelőfelőlet egyszerű és lényegretörő. A kész tankocka elmenthető személyes használatra, de link, vagy QR kód segítségével meg is lehet osztani. Alább látható beágyazva a tankocka, alatta pedig a létrehozásának egy részét bemutató Youtube-ra feltöltött videóm. 

A digitális technológia egyik fontos alkalmazási területe a számonkérés, ellenőrzés és értékelés. A történelem tantárgyhoz kapcsolódóan készítettem Google Forms platformon egy online tesztet, felhasználva egy szakmódszertani órára korábban összeállított témazáró dolgozat kérdéseit. 

Úgy gondolom, alapvetően jól használható e célra a Google Űrlapok szolgáltatása. Előny, hogy sokfajta feladattípust lehet választani, jól lehet képet, ábrát, audiovizuális anyagot csatolni. Könnyű megosztani a diákokkal, kezelése számukra is egyszerű. Az alkalmazás képes előre megadott válaszok alapján a diákok megoldásait kiértékelni, és az eredményt automatikusan megküldeni. Csupán a feladatok jellegéből adódik, - esszék és hosszabb választ igénylő feladatrészek - hogy ezt a funckiót nem tudtam teljeskörűen alkalmazni. Hátránynak éreztem, hogy az azonos feladathoz tartozó feladatrészeket nem lehet behúzással elkülöníteni, vagy egy ablakba foglalni: így kevésbé tűnik rendezettnek a feladatlap, főleg az esszéknél, de ez talán gyorsan megszokható. 

A Google Jamboard egy okostábla és egy online felület megnevezése. Előnye, hogy az online felülete a tábla megvásárlása nélkül is használható, és alkalmas lehet a tanulási-tanítási folyamat támogatására. Használatához Google-fiók szükséges, a bejelentkezett felhasználó létrehozhat és megoszthat táblaképeket. Lehetőség van képek beillesztésére és tapadócímkék elhelyezésére. Külön szimpatikus lehetőség a lézermutató használata, ez nagy mértékben segítheti a tanítást. Lehetőség van párhuzamosan több táblát is létrehozni, ezeket képként vagy pdf-ben számítógépünkre menteni. 

Képernyőkép a programból. A lézermutató nyoma egy idő után eltűnik.

A program legnagyobb előnyének az interaktvitiást tartom, vagyis hogy egyszerre több felhasználó szerkesztheti a táblaképet.  Előny továbbá, hogy okostelefonnal, tablettel is használható. A képek beillesztése is hasznos lehet, ha ahhoz pl. kiegészítéseket várunk a diákokról, vagy csak egyes részeire szeretnénk felhívni a figyelmet. Jó, hogy egyszerűen kezelhető, és használatához csak Google fiók szükséges: nem kell még egy újabb platformra regisztrálni. Hátránya, hogy nehézkes és lassú a rajzolás, és az eredmény sem olyan szép, mintha kézzel papírra vagy krétával táblára rajzoltunk volna. Szöveget viszont könnyű begépelni, a tapadócímkéknek köszönhetően. Hátrány az is, hogy sok felhasználó esetén kicsúszhat a kezünkből az irányítás: a diákok akár véletlenül akár rossz szándékból felismerhetetlenné tehetnek, törölhetnek egyes részeket, vagy akár az egész táblát. 

Végeredményben úgy gondolom, hogy e hátrányok ellenére is érdemes kipróbálni a programot online órák során. Elképzelhetőnek tartok félig offline alkalmazást is, például fizika órán játékos feladatként a következőt:
Minden diák rajzoljon egy áramkört, amelyben két kapcsoló (tetszőleges állásban), egy kapacitás, két telep és két ohmikus ellenállás van. A névsorban utána következővel ossza meg a Jamboard linket, akinek be kell rajzolnia, hogy az áramkör mely ágában folyik áram, ha egyáltalán zárt a kör. A legérdekesebb egy-két feladatot a tanárral is meg lehet osztani, aki kivetítheti azt. Ezzel a megoldással gördülékenyebbé tehetjük a csoportmunkát, mind a csoportok alakítása, mind a feladat értékelése terén. 

Mely kompetenciák szükségesek egy tanár számára a 21. században? Erre a kérdésre nyilván sokan, sokféle tapasztalatból kiindulva tudnának választ adni, és biztosan gyakran találkoznánk azzal az elvárással, hogy egy tanár használja biztonsággal, sőt, konstruktívan a digitális technológiát. Bejegyzésemben áttekintem a Pedagógus II. fokozatba minősüléshez szükséges kompetenciákat, majd vázlatosan bemutatom a DigCompEdu keretrendszert, amely azt igyekszik meghatározni, hogy mi tesz egy pedagógust jártassá a digitális technológia terén.

Az első dokumentum hazai szabályozás, a Pedagógus II. kategóriához szükséges tanári kompetenciákat határozza meg.  Magyarországon a pedagógusok előmeneteli rendszeréről szóló 2013-mas kormányrendelet óta létezik a öt kategória, melybe a pedagógust pályán eltöltött évei és kompetenciái alapján sorolják be. Az előmeneteli rendszer az alábbi ábrán látható.

(forrás: Oktatási Hivatal)

Mely kompetenciák szükségesek tehát a Pedagógus II. kategóriába kerüléshez, ahol már a pályán töltött évek száma alapján elvárható, hogy a tanár túl legyen kezdeti nehézségein, és tudatosan tervezze meg az oktatás-nevelés folyamatát? A rendelet nyolc ilyen kompetenciát határoz meg, ezek itt: link részletesen olvashatóak. Alapvetően jellemzi a felsorolt követelményeket, hogy a jelölttől önállóságot várnak el, úgy a hosszú és rövid távú tanítási tervek megalkotásában, mint a megfelelő taneszközök kiválasztásában és különböző módszerek kipróbálásában, alkalmazásában. Érdemes idézni a következő mondatot: "[A pedagógus] Nyitott az új tanuláselméletek, tanulási-tanítási módszerek, az IKT új pedagógiai alkalmazásának megismerésére és saját tanulási-tanítási folyamatába való beépítésére." Vagyis elvárható a tanártól, hogy ne csupán otthonosan mozogjon az információs és kommunikációs technológiák kötében, de nyitott legyen újak felfedezésére, és annak értékelésére, hogy azokat hogyan tudja integrálni tanári tevékenységébe. Nem kétséges, hogy e képesség egyre fontosabb lesz a jövő pedagógusai számára is. 

Ezt felismerve készítette el az Európai Bizottság illetékes szervezete a DigComp keretrendszer tanárokra és a tanítási folyamatra alkalmazott változatát, a DigCompEdu néven rövidített Digital Competence Framework for Educators keretrendszert. Ez letölthető ezen a linken. Anélkül hogy e tekintélyes hosszúságú dokumentumot elemezném, két ábrát emelek ki. Először az egész keretrendszert összefoglaló grafikát.

Látható, hogy a dokumentum hat területet határoz meg, a tanulási-tanítási folyamat minden (tanár és diák) résztvevőjére vonatkozóan. Különválasztja a tanár digitális területen meglevő szakmai tudását és jártasságát attól, hogy mindezt hogyan tudja pedagógiailag is felhasználni. Részletesebben:
1. Professional Engagement: a digitális technológia használata kommunikációra, együttműködésre és szakmai fejlődésre.
2. Digital Resources: Digitális anyagok felkutatása, készítése, megosztása.
3. Teaching and learning: Megtervezni és menedzselni a digitális technológiák használatát a tanulás-tanítás folyamatában
4.Assesment: Digitális technológiák és stratégiák használata az értékelésben.
5. Empowering Learners: A digitális technológiák használata a diákok a tanulásba való fokozottabb bevonása, aktív elköteleződése és személyre szabott tanulási utak megalkotása céljából.
6. Facilitating Learners' Digital Competence: lehetővé tenni és elősegíteni a tanulók számára, hogy kreatívan és felelősségteljesen használhassák a digitális technológiát információszerzésre, kommunikációra és problémamegoldásra. 

Végül mindezen területek egymáshoz is kapcsolódnak, melyek a következő grafika szemléltet:

Befejezésként elmondható, hogy a 21. században szükséges tanári kompetenciák kétségtelenül radikálisan eltérnek azoktól, amik a múlt században voltak szükségesek. A legkézenfekvőbb eltérés természetesen a digitális technológia elterjedése, de ezen túl is vannak olyan, kevésbé megfogható változások, melyekkel egy elkötelezett, felelősségteljes pedagógusnak számolnia kell, azért, hogy a diákok jelen világunkra való felkészítése sikeres legyen. 

Definíció szerint a 21. századi készségek a hálózati társadalomban létezéshez szükséges tudást jelentik. Hálózati társadalomról beszélhetünk, hiszen a mobiltelefon és újabban az internet segítségével a világ tekintélyes részén, köztük Magyarországon is az emberek ki tudtak lépni szűkebb kapcsolatrendszerükből, közösségükből, hogy azt egy szélesebb, változatosabb ugyanakkor lazább kapcsolódású közösségre cseréljék. A hálózati technológia ezen kívül távlatokat nyitott tanulás és problémamegoldás terén, hogy csak az oktatáshoz legnyilvánvalóbban kapcsolódó területeket említsük. Általánosan elmondható, hogy az 21. században az lehet sikeres ember, aki kitűnően ismeri a hálózati világot és lehetőségeket, ugyanakkor megfelelően tudja kiegyensúlyozni élete online és offline részét. (forrás:http://www.eltereader.hu/media/2014/05/Halozatosodas_es_tanulas_READER.pdf)

A 21. századi készségek kialakításában az iskolának kiemelkedő szerepe van, már csak azért is, mert ezen készségek közül nagyon sok otthoni mintákat követve nem megtanulható. Ehhez természetesen az iskolának is radikálisan meg kell változnia. Hogy pontosan mik a 21. századi készségek, arról annyiféle elképzelés van, ahány intézmény vagy kutatócsoport foglalkozott a témával. Érdemes itt azonban két infografikát bemutatni, az első az úgynevezett 4C-t sorolja fel, mely képességek (együttműködés, kommunikáció, kreativitás és kritikus gondolkodás) kétségkívül elengedhetetlenül fontosak manapság.

forrás: https://www.winjigo.com/how-do-21st-century-skills-impact-your-instructional-design/

A másik grafikán három csoportba osztva látható 16 készség. Ez a felosztás is azt az elterjedt, és tudományosan alátámasztott vélekedést jeleníti meg, hogy a 21. században se nem az alapvető készségek (vö. lexikális tudás) se nem a kompetenciák vagy személyiségjellemzők jutnak kiemelt szerephez, hanem e három tényező egyensúlya a döntő. 

forrás: https://www.consultancy.uk/news/1734/wef-bcg-students-lack-skills-needed-in-21st-century

Fentebb szó esett az iskola szerepéről a 21. századi készségek megtanításában. Véleményem szerint ezen belül is a diákok digitális kompetenciákkal való megismertetésének kell kiemelt szerepet kapnia, mégpedig azért, mert ez egy olyan jól körülhatárolható terület, amiről biztosan tudjuk, hogy egyre jobban szükséges, ugyanakkor szüleink és a diákjaink szülei sem számíthatnak mintaadónak ezen a területen (az esetek többségében). Így a tanuló csak saját élményei és kortársai nyomán tájékozódik e készségek felől, ezt pedig mindenképp előnyös, ha az iskola a szakmaiság oldaláról felülírja. 

A fizika tantárgy oktatása kiemelten alkalmas a digitális kompetenciák oktatására. Egy bonyolultabb függvény, esetleg kézzel nehezebben elvégezhető számítás (már középiskolában van ilyen) számítógép segítségével való megoldása közvetlenül azt az élményt közvetíti a diák felé, hogy jelenlegi világunk nem működhetne a fejlettség ilyen magas szintjén digitális technika alkalmazása nélkül. Hasonlóan: Excel alkalmazásával középiskolás diákok számára megérthető módon szimulálható egy test mozgása, úgy, hogy a légellenállást a korábbiakhoz képest nem hanyagoljuk el. Ennek nem csak az az előnye, hogy kicsit közelít egymáshoz az iskolai fizika és a valóság, de az is, hogy a közös munka során, illetve önálló munkában a tanulók megismerkedhetnek pl. táblázatkezelő, vagy ábrázoló programok használatával.

A digitális kompetencia körébe tartozik a keresés, internetes tájékozódás kultúrája is. Az internet tele van olyan áltudományos, ugyanakkor látványos, laikusként könnyen elfogadható elmélettel, amely a tanulókra is könnyen befolyással lehet, ha nem a megfelelő körültekintéssel használják a szinte korlátlan tájékozódási lehetőségeiket. A fizikaóra kiemelten alkalmas arra is, hogy ilyen, a konkrét tantárgy köréből kimutató, általános és mai világunkban nagyon fontos kompetenciával ismertessük meg diákjainkat.